Száguldás fényes vágyakon - Edda Művek

Azt mondják körülöttem: — Nahát, neked véged!

Befûznek, felcsavarnak, de te nem is érzed

A véred százezerrel száguld, rohan, éget

Az ilyen lángolás már nem is érhet véget

S ha mindez túl sok, vagy túl kevés érte

Ráteszünk egy lapáttal, hogy mindenki értse

Száguldás fényes vágyakon

Száguldás, én már csak magamtól félek

Száguldás, most még jó nagyon

Száguldás, még egy kis idõt kérek!

Szeretlek látni ölelés elõtt és közben

A gyönyör pillanatát osszuk meg örökre!

Szeretem nézni, ha már kisimult az arcod

Bárhogy is remélik, nem adom fel a harcot

Veled a sötétség is makulátlan tiszta

Nem kell, hogy vigyázzanak ránk

De amit most kérsz, lehet hogy én is

Én is épp ezt akarom