Papírhajó - Crystal

Veled az éjszaka úgy rohan el\nRöpke álomként, s már ébred a hajnal\nFutnak a percek és elfutok én\nMint kósza szélben egy dallam\nNem látlak már, karod mást ölel rég\nHátha gondolsz rám, ha ébred a hajnal\nHallom a hangod, s bár nem tudom mért\nVálaszt küldök egy dallal\nÍgy hát vízre száll egy papírhajó\nVele üzenek, hajtja a szél\nHogyha látod őt, mondd te kis hajó\nÉg-e szemében a fény\nS mondd el, ott várom majd\nAhol a fák az égig érnek\nS mondd el, addig volt jó\nAmíg útját álltuk az éjnek\nS mondd el, ott várom majd\nAhol a dallam szívből szólhat\nMert csak így volt jó\nÍgy volt jó\nFázom az éjben, sötét a magány\nTalán gondolsz rám, ha ébred a hajnal\nHallom a hangod, s bár nem tudom mért\nVálaszt küldök egy dallal\nÍgy hát vízre száll egy papírhajó\nVele üzenek, hajtja a szél\nHogyha látod őt, mondd te kis hajó\nÉg-e szemében a fény\nS mondd el, ott várom majd\nAhol a fák az égig érnek\nS mondd el, addig volt jó\nAmíg útját álltuk az éjnek\nS mondd el, ott várom majd\nAhol a dallam szívből szólhat\nMert csak így volt jó\nÍgy volt jó\nMondd el, ott várom majd\nAhol a fák az égig érnek\nS mondd el, addig volt jó\nAmíg útját álltuk az éjnek\nS mondd el, ott várom majd\nAhol a dallam szívből szólhat\nMert csak így volt jó\nÍgy volt jó